Atomenergia Magyarországon

Hazánkban a villamos energia felhasználás évről-évre növekszik, miközben az erőműveink állapota romlik, és egyre inkább kiszolgáltatottá válunk az import energia hordozóktól.

E folyamat visszafordításához, az import energiától való függetlenség megteremtéséhez szükség van a hazai energiahordozókon alapuló erőmű kapacitás bővítésére, méghozzá úgy, hogy közben az ország teljes széndioxid és egyéb káros anyag kibocsátása ne növekedjen, hanem csökkenjen. Ezt teszi lehetővé a rendelkezésre álló uránium kincsünk, amely az atomerőművek rendkívül hatékony üzemanyaga.

Egyetlen aszpirin tabletta méretű urániumból annyi villamos energia nyerhető, amely fedezi egy közepes méretű lakás egész éves áramszükségletét. Az atomenergia nemcsak a leghatékonyabb és energiatermelés, hanem környezetkímélő és olcsó is. Ha Magyarország teljes energia szükségletét atomtechnológiával termelnénk meg, a villamos energia ára akár a felére csökkenhetne, miközben nem történne széndioxid kibocsátás.Az atomenergia nemcsak nagyon hatékony, de ezzel a technológiával lehet a legnagyobb mennyiségű energiát előállítani. Ha a Paksi atomerőmű termelését szél vagy foto-voltaikus nap-energiával akarnánk kiváltani, ehhez több tízezer szélerőművet kellene az országban telepíteni vagy 15 millió négyzetméter felületet kellene napelemekkel beborítani, és még azzal a problémával is meg kellene birkózni, hogy hogyan tároljuk az energiát azokra a szűk napokra, amikor éppen nem fúj a szél, vagy nincs elegendő napsütés.

Biztonság

Ami a nukleáris erőművek biztonságát illeti, ezen a téren nagyon jelentős a haladás. A legújabb erőműtípusoknál a környezeti kibocsátással járó üzemzavarok valószínűségét és az esetleg kibocsátott aktivitás mennyiségét rendkívül kis értékre sikerült leszorítani, olyannyira, hogy az ebből származó veszély kockázata nagyságrendekkel kisebb más ipari ártalmak kockázatánál. Érdemes azt is tudni, hogy a világon egyetlen hónap alatt több ember hal meg közlekedési balesetben, mint amennyi az összes eddigi atomerőmű baleset áldozatainak száma. Sok ember fél az atomenergia hasznosításával kapcsolatos sugárzásoktól. A mérések azonban azt mutatják, hogy az atomerőművek közelében a háttérsugárzás nem nagyobb, mint bárhol máshol a természetes háttérsugárzás.

Környezeti ártalom

Érdemes ebből a szempontból összehasonlítani egy atomerőmű és egy hagyományos széntüzelésű erőmű tulajdonságait. Egy 1000 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőmű évenként mintegy 3 millió tonna szenet éget el, amely kb. 5-6 tonna urániumot is tartalmaz, amely – mint tudjuk – az atomerőművek üzemanyaga. Ez azonban a füstgázokkal a levegőbe, a talajba, az ivóvízbe és az emberek tüdejébe kerül, különféle betegségeket okozva. Pedig az így szétszórt urániumból csaknem annyi energiát lehetne megtermelni, mint maga a szénerőmű. Nem csoda, hogy amerikai felmérések szerint a hagyományos széntüzelésű erőművek közelében a szénben található különféle radioaktív izotópok miatt az emberek nagyobb sugárterhelésnek vannak kitéve, mint azok, akik atomerőműben dolgoznak, pedig ez utóbbiak veszélyességi pótlékot kapnak, sőt munkaidő és nyugdíj korkedvezményeket élveznek.

Hulladék

Ami a radioaktív hulladékok elhelyezését illeti, a kis és közepes aktivitású hulladékok biztonságos végső elhelyezését több országban már jól megoldották. A nagy aktivitású hulladékokat erre alkalmas geológiai formációkban néhány száz méterrel a föld alatt jól el lehet szigetelni a környezettől. Ilyen létesítményt már helyeztek üzembe az USA-ban. A föld mélyén jelentős mennyiségű természetes eredetű radioaktív anyag található akkor is, ha nem temetünk el semmit, hiszen egyébként nem is tudnánk urániumot bányászni. Ezen alapul az az elv, amely szerint csak annyi aktivitású hulladékot temessünk a földkéregbe, amennyit onnan az ércekkel kitermeltünk, és akkor nem lépjük túl a természetes háttérsugárzás szintjét.

Sok környezetvédő ma még potenciális atombombának tekinti az atomerőműveket, ámde egyre többen gondolják úgy, hogy a globális felmelegedés ellen elsősorban az atomenergia alkalmazása segíthet, hiszen a klímaváltozásért felelős vegyületek túlnyomó része a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekből jut a légkörbe.

 

Héjjas István

 

Zöld Válasz