Helyreállítják a globális vetőmagbank bejáratát

Helyreállítják a Norvégiában lévő globális vetőmagbank bejáratát, amely a váratlanul nagy mennyiségben megolvadt és betörő sarki jég miatt októberben megrongálódott.

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten lévő magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború. A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos “ítéletnapi tárolóban” (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió vetőmagminta.

2016 azonban az eddigi legmelegebb év volt a mérések kezdete óta, aminek következtében októberben olvadásnak indult a permafroszt (állandóan fagyott talaj), így az olvadékvíz mintegy 15 méter hosszan beszivárgott a vetőmagbank 100 méteres bejárati alagútjába. A víznek nem volt hatása a hegy belsejében tárolt vetőmagokra, de váratlan problémát jelent a bunker számára. A Statsbygg, a 2008-ban megnyílt bunker építőjének közlése szerint a Svalbard Global Seed Vault a vízbetörésekkel kapcsolatosan technikai fejlesztéseknek néz elébe.

Fotó: Wikipedia/Bjoertvedt

A Statsbygg eltávolította a bejárattól az elektromos műszereket, belül vízálló falakat, kívül lefolyókat épített, amelyek elvezetik a vizet.

A látogatók számát is korlátozzák, hogy csökkentsék az emberi test által keltett hőt. Hege Njaa Aschim norvég kormányszóvivő kiemelte, hogy a vetőmagok sohasem voltak veszélyben. Hozzátette: “Meghallgatjuk a klímaszakértőket, és készen állunk mindent megtenni, hogy megvédjük a magbunkert”.

A befolyt víz egy része újrafagyott, ezt a helyi tűzoltóság dolgozói eltávolították. Aschim elmondása szerint az egyik alapvető probléma az volt, hogy a bejárat körüli permafroszt, amely a tíz évvel ezelőtti építkezés során keletkezett hő miatt megolvadt, nem fagyott vissza újra, mint ahogyan azt jósolták. Az északi-sarkvidéki régióban a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével növekszik. Időnként a tél közepén is esik az eső, amikor a Nap fel sem kel.

“Az nem kétséges, hogy a permafroszt megmarad a hegy felőli oldalon, ahol a magok is vannak. Arra viszont nem számítottunk, hogy a bejárati alagút körül megolvad” – mondta Marie Haga, a bunker üzemeltetésén Norvégiával közösen dolgozó bonni Crop Trust vezetője.

A vetőmagokat – mintánként 500 darabot – ezüstfóliába burkolt konténerekben tárolják, amelyeket kék és narancssárga fémpolcokon helyeznek el a három 27-szer 10 méteres, légmentesen záródó kamra valamelyikében. Mindhárom kamra egyenként másfél millió minta befogadására alkalmas, így az ítéletnapi vetőmagszéfben 4,5 millió féle minta helyezhető el.

A tárolónak otthont adó Longyearbyen sziget az örök fagy birodalmába tartozik. Ennek köszönhetően a hűtőberendezés esetleges meghibásodása esetén sem emelkedik a hőmérséklet mínusz 3,5 Celsius fok fölé. A tároló kibírna egy nukleáris támadást, s akár a Richter skála szerinti 6,4-es erősségű földrengésnek is ellenáll.

Ilyen erősségű volt a norvég történelem legpusztítóbb földrengése.

Több mint 880 ezer féle mintát őriznek itt a világ minden országából, a kukorica, rizs, búza és burgonya mellett tehénborsó, cirok is megtalálható.

Világszerte mintegy 1700 génbank létezik, amelyekben vetőmaggyűjteményeket őriznek, ezek közül azonban sok ki van téve a természeti katasztrófák és háborúk hatásainak a Global Crop Diversity Trust nevű független szervezet szerint.

Fotó: Wikipedia/NordGen/Dag Terje Filip Endresen

Forrás - MTI, The Guardian, Svalbard Global Seed Vault